Pécsi Állatkert

Családom egy részével 2013-ban Pécsre vetett az utunk és megörökítettem az ottani kirándulásunkat a helyi állatkertben. Forró augusztus végi kirándulásunk során sikerült pár fotót készítenem az állatokról, és ahogy nosztalgiáztam, gondoltam visszalátogatok az Állatkert honlapjára.

Örömmel láttam, hogy legutóbbi kirándulásunk óta új fajok is költöztek be és átesett a park egy rekonstrukción is. Megérett a hely egy új kirándulásra!

Íme egy kis összefoglaló, képekkel együtt a helyről:

A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium (korábban a Vidámparkkal együtt Mecseki Kultúrpark) a festői Mecsek-hegység oldalában található klasszikus állatkert, ahol oroszlánoktól, a majmokon át a kengurukig több száz érdekes állat figyelhető meg. 

A Pécsi Állatkert elérhetőségei:

Honlap: Pécsi Állatkert
Cím: 7635 Pécs, Ángyán János u.,
Telefonszám: (20) 266 1908

Megközelítés:

Autóval: 

Az Állatkert a Misina hegyen található, a bejárat előtt a parkolás ingyenes.

Busszal

a 34, 35 és 35Y jelzésű buszjáratokkal juthatunk el az állatkerthez. Az aktuális menetrendet az állatkert honlapja szerint a http://www.tukebusz.hu/menetrend/34-35Y-35 oldalon lehet olvasni.

Kerékpárral vagy gyalog:

Az állatkert felé vezető út meredeksége és hossza miatt csak azoknak ajánlom, akik aktív sportolói életet élnek. Babakocsival, kerekesszékkel szinte lehetetlennek látom az út teljesítését, bár láttam már elszánt apukákat babakocsit tolni még a Rám-szakadékban is, úgyhogy meggyőzhető vagyok.

Ha mégis úgy döntenénk, hogy gyalog közelítjük meg az állatkertet, mindenképp kényelmes cipőt válasszunk, illetve ne vigyünk nehéz csomagokat. 

A Lakók:

A teljesség igénye nélkül pár lakó:

Szavanna cerkóf:

(Cercopithecus aetiops) 

Afrika szavanna vidékén a folyókat, tavakat szegélyező akácia erdők lakója. Nappali életmódú, táplálkozni és aludni is a fákon szokott, melyet csak ritkán hagy el. Mindenevő, főleg leveleket, friss hajtásokat, rügyeket fogyaszt, de van hogy étrendjét kiegészíti rovarokkal, madártojásokkal, madárfiókákkal vagy kisebb rágcsálókkal is. Társaival stabil csapatokat alkot, ahol 10-től 50, főként nőstény és iatal majon található. A hímek szabadon mozognak a csapatok között. A vemhességi ideje 5 hónap és fogságban akár 22 évig is elélhet. Ragadozói között található a leopárd, a karakál, a sas és a piton is.

 Páva:

(Pavo cristatus)

Eredetileg Kelet-Indiából származik, innen indult hódító útjára szerte a világon. India nemzeti madara Nagy Sándor idejében került Európába. Indiai falvak szent madara, etetésükről papok gondoskodtak, míg az ókori Rómában még a húsát is fogyasztották. A kakas díszes tollai Kínában a rangot jelölték, Angliában lovagok és hölgyek viselték díszként. A tojó jellegtelensége túlélésének záloga, míg a hím díszessége a párzásra való esélyét növeli. Nem repül jó, azonban éjszakánként a fákon keres menedéket. Az utódok gondozása a tojó feladata, így ha ő is olyan feltűnő lenne mint a hím, hamar magára vonná a ragadozók figyelmét.

 Tűzróka:

(Vulpes vulpes)

A kutyafélék családjába tartozik. Az ezüst és a vörös róka hibridje. Kizárólag prémje miatt nemesítették. Évente kb 4 millió rókát nemesítenek a bundájuk miatt. Több európai országban már betiltották a szőrme és bundakészítést, de még sok helyen folyik - hazánkban is - a rókatenyésztés, kizárólag luxus célokból. Magyarországon évente 10000 db róka pusztul el divathóbort miatt. Éjszaka aktív, sötétben is kiválóan lát. Magányosan jár, csak párzási időszakban, télen keresi fajtársait. Tavasszal a nőstény kb 2 hónapos vemhesség után 4 - 5 kölyköt hoz világra, akik a tél kezdetére már önállóakká vállnak.

A hím eteti a nőstényt, amíg a barlangban tartózkodik a kölykökkel. A kölykök gondozásában a hím és a nősténytől származó többi utód is részt vesz. A kölykök egy évig maradnak az anyjukkal. A szaporodási időszakon kívül magányosan élnek, nem alkotnak falkát. Föld alatti üregekben élnek, gyakran más állatok (borz, nyúl, mormota) elhagyatott vackában tanyáznak

 Vörös orrú ormányos medve:

(Nasua nasua)

A mosómedvefélék családjába tartozik ez a kisragadozó. Könnyű felismerni hosszú orráról, gyűrűs mintázatú hosszú farkáról. Nevezik még koatinak is. A pécsi állatkertben megcsodálhattuk a kölyök ormányos medvéket is, de mivel rosszak voltak a fényviszonyok és nagyon izegtek - mozogtak a kicsik így nem sikerült használható fotót csinálnom róluk. Az egyikük felmászott a rács legtetejére, a másik meg fejjel előre borult bele a tájba amiben az ételt kapták, az anyukájuk meg azt se tudta melyikük után szaladjon. Nehéz a szülők élete...

 Flamingó:

Lámák:

Nyugi, csak melegük volt. Ekkora bundával nem csoda.

Feketefarkú prérikutya:

(Cynomis ludovicianus)
Bármilyen hihetetlen, ez a faj a mókusfélék családjába tartozik. Főleg a füves területeket kedveli, bár ezeken a helyeken a ragadozókkal szemben igen védtelen. Az ellenség elleni védekezés szempontjából nagy jelentősége van csoportos életmódjuknak. Míg a csoport nagyobb része táplálkozik, addig néhány egyed "őrszem" feladatokat lát el. Csoportjaik létszáma elérheti a több száz egyedet. Nagy kiterjedésű összetett alagút rendszerben élnek. 3 - 5 utód szokott születni a 28 - 38 napot kitevő vemhességi idő után. A csoportok a nőstények rokoni kapcsolataira épülnek ki.

 Szurikáta:

(Suricata suricatta)

Ez a mongúzfélék családjába tartozó faj Dél-Afrikában elterjedt, Botswana, Zimbabwe és Mozambik területén él. Nyitott, sivatagosabb füves területeken, szavannákon fordul elő. Kistermetű, a testhossza 25-35 cm közé tehető, a farkhosszuk 17-25 cm is lehet. 

A szőrzete szürkésbarnás, területenként változik, szemei körül sötét foltok figyelhetőek meg, hátán párhuzamos csíkok vannak, karcsú farka hegyes, nem bozontos, a vége sárgásbarna és fekete. Nincs meghatározott szaporodási időszaka, egész évben párzik.  A nőstények az ivarérettséget 2 éves korban, a hímek 1 évesen érik el. A vemhesség 11 hétig tart, 3-5 kölyök születik, akár egy évben három alom is lehet.

A kölykök vakon születnek, 49-63 naposan választják el őket. Csoportosan élnek, a füves pusztákon létrehozott üregrendszerben. Egy csoportot 30 egyed is alkothat, akikre a családi csoport jellemző. A nőstények körében gyakori a közös utódnevelés, bébiszitterként viselkednek azok a nőstények, akiknek nincs kölykük. Legjellemzőbb viselkedésük, hogy mindig állítanak egy őrszemet a kotorék körül, és ha az őr veszélyt észlel, riasztó hangot hallat. 

Nappal aktívak, de borús, esős időben nem bújnak elő az üregekből, akárcsak ha túl meleg az idő. Elsősorban rovarevőek, de kisebb gerinceseket és növényeket is fogyasztanak. Veszélyt észlelve riasztó hangot adnak ki, fedezékbe futnak, de előfordul, hogy rá is támadhatnak az ellenségre. Ilyenkor az egész csoport megtámadja a ragadozót, hörgés, sziszegés kíséretében, hogy megfélemlítsék. A tápláléklánc fontos részei. Mivel nagyrész rovarokat fogyasztanak, szabályozzák a mezőgazdasági kártevők számát, azonban sajnos veszettséget is terjeszthetnek.

A gyerekek ha máshonnan nem is, de az Oroszlánkirály c. Disney meséből mindenképp ismerhetik, mert Timon is egy szurikáta volt.

Ez az ő váruk

Az őrszem szimatolt a levegőben és figyelt, amíg a többiek ettek.

 Selyemmajom:

(Callithrix pygmaea)

Ez a legkisebb élő majomfajta Dél-Amerikában elterjedt, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru területén őshonos. Testhossza mindössze 13 cm. Folyószéli erdőkben, az aljnövényzetet kerülve, akár 18 méter magasan is előfordulhat. Bundája sárgásbarna, fején zöldesebb. A hosszabb szőrzet a fejen és nyakon egy oroszlánra emlékeztető sörényt ad, kicsi füleit eltakarja. Hátsó lábai hosszabbak, a nagylábujj kivételével minden ujj karomban végződik. Csoportosan élnek, amik általában 2-6 egyedből állnak, többnyire a szülőpárból és utódaikból. Monogám faj. A vemhesség 4-5 hónapig tart, 1-3 utód születik, gyakran ikrek. Évente kétszer szaporodnak. A csoportban csak a domináns nőstény szaporodik. Az ivarérettséget 1.5-2 évesek érik el. A hím is segít az utódgondozásban, cipeli a kölyköket, csak tápláláskor adja vissza, valamint a csoport többi tagja is részt vesz a gondozásban. Inkább nappal aktívak és leginkább a fákon tartózkodnak. Területét mirigyeinek váladékával jelölik meg. Hangok illetve kémiai jelölések segítségével kommunikálnak. Hangjuk madárcsicsergésre emlékeztet. Nyitott szájjal trillázás vészjel, zárt szájjal trillázás egymás felismerését biztosítja. Élőhely pusztulás ezt a fajt is érinti, de nem fenyegetett faj. Igen népszerű hobbiállat, így a nemzetközi kereskedelem célpontja lehet.

Közönséges Degu:

(Octodon degus)
A csalipatkány- félék családjába tartozik. Dél-Amerika hegyvidéki területein kolóniákban élő pocokszerű állat, amit hívnak chilei mókusnak is. Szőrzete sárgásbarna, füle szőrtelen. Farka hosszú, bojtos, mely könnyen leszakadhat, így védve meg tulajdonosát a ragadozók támadása során. A földfelszín alatt szerteágazó üregrendszert épít ki, melyben télen nagy mennyiségű növényi táplálékot halmoz fel. Házi kedvencként az egész világon elterjedt.

Ez meg én egy hintán ülve, mert itt bizony játszótér is van:

Vizilovak:

(Hippopotamus amphibius)

Az utolsó jégkorszak előtt még Európában is élt ott, ahol a víz még télen sem fagyott be, ma azonban még Afrikából is kipusztult. Nevével ellentétben nem a ló, hanem a disznó legközelebbi rokona ez a páros ujjú patás állat. Teste a vízi életmódhoz alkalmazkodott és Egyiptomban veszélyesebbnek számított mint a krokodil, mert a viziló bikák elég agrasszívan védik a területüket. A tábla szerint azonban a pécsi állatkert bikája, Bálint eléggé szelíd jószág. 

A nílusi víziló Közép-Afrika folyóiban fordul elő. (Az afrikai országok közül megtalálható: Angola, Benin, Botswana északi, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Csád, Elefántcsontpart, Észak-Eritreában, Etiópiában, Gabon, Gambia, Ghána, Guinea, Kenya, Libéria, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Kongói Köztársaság, Ruanda, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén.) 

Félig vízi emlős, általában sekély tavakban, mocsarakban, de leginkább folyókban fordulnak elő. Napközben sekély vizekben alszanak vagy sárban pihennek. Alkonyatkor jönnek ki a szárazföldre és a víz közeli legelőkön táplálkoznak. 

A víziló 209-505 cm hosszú lehet, marmagassága 150-165 cm. Teste lila, szürke vagy pala színű, nagyon kevés szőr borítja, kivéve a vastag sörtéjű szőrzete, ami a fején található, valamint farok végén lévő szőrbojt. Hiányoznak a faggyúmirigyei, módosult verejtékmirigyei sűrű, olajos folyadékot termelnek, ami egy vörös réteggel vonja be a testét. Fényvédő és antibakteriális hatása van, maga a váladék először színtelen, csak a napon válik narancsvörössé. 

Hatalmas állatok. A szárazföldön képesek 30 km/h sebességgel mozogni. Úszóhártyás lábuk lehetővé teszik, hogy úszni tudjanak a sekély folyóban. Szeme, füle, és orra a feje tetején helyezkedik el, ami biztosítja, hogy alámerülve lehessen egész nap. Hatalmas, éles agyarszerű metsző-és szemfogaik vannak. 

Poligám faj. A szaporodási időszak a száraz évszakra tehető, február-augusztus közé. A hím több nősténnyel is párosodhat. Kétévente szaporodnak. A vemhesség 324 napig tart, általában 1 utód születik. Társas élőlények, 20-100 egyedből álló csoportokban élnek. A csorda vezetői a nőstények, de a hím védi a nőstényeket és borjakat is. 

A hímek hét évesen válnak ivaréretté, amikor is dominancia harcot vívnak. Az erőfölényt ásítással, ordítással, állkapocs összecsapással fejezik ki. A területet is ürülék és vizelet szétfröcskölésével jelöli ki. 

A legtöbb összecsapás a száraz évszakban fordul elő, amikor szűkösek a források. Sokféle hangot használnak a kommunikációra, ezek egy részét víz alatt, egy részét a felszínen hallatják. Az úgynevezett tülkölés a leggyakoribb, például párzás során is ezt a hangot adják ki. A kilélegzett levegő egyfajta riasztás. A tülkölés elérheti a 115 decibelt is, ami egy hangos mennydörgésnek felel meg. 

Nagyon könnyen tanulnak. Növényevő, naponta 40 kg táplálékot vesz magához (súlya 1-1.5 %-át). Húsáért, agyaráért vadásszák. A száraz évszakban előfordulhat, hogy emberre támad. Természetvédelmi szempontból sebezhető, ami az illegális kereskedelemnek, vadászatnak, ezen kívül az élőhely csökkenésnek köszönhető.

Kisállat simogató és a kecskék:

 Egy szökevény kecskegida kísért el minket a kisállat simogatóba:

Szerintem hasonlítunk :)

Kis gida. Alig nagyobb mint egy vekni kenyér

Házisertés és a vietnami csüngőhasú malac:

 Fallabella miniló:

Oroszlánok:

(Panthera Leo)

Ez a nagymacska féle Dél-és Közép-Afrika területén fordul elő, főleg síkságokon, szavannán. A sivatagok és esőerdők kivételével megtalálható erdős, bokros, félsivatagos élőhelyen, hegyekben. Etiópiában 4240 méter magasan, a Bale-hegységben is élnek oroszlánok. Az oroszlánnak rövid homokszínű bundája van, alsó részeken fehéres, hosszú, végén bojtban végződő farok jellemzi. A kifejlett hím sörényt visel, ami 3 éves kortól alakul ki és színe az egész világostól a feketéig változhat. 

A hímek nagyobbak a nőstényeknél. A legnehezebb hím példány, ami vadon élt, 272 kg-ot nyomott, a leghosszabb hím 3.3 méteres volt.  A kölykök három hónapos korukig barna foltokkal tarkított, szürkés bundát viselnek. 

Ennek a fajnak sincs meghatározott párzási időszaka, mert egész évben szaporodnak, ráadásul poligám faj. Az ivarzási időszakban, ami 4 napig tart, kétszer párosodnak óránként! A domináns hím párzik először a nőstényekkel. A hím feltűnően nagy és mutatós, hogy növelje a szaporodási sikerét. 

Többnyire két kölyök születik évente. (Pedig arra nem panaszkodhatnak, hogy nem gyakoroltak eleget) 

Az ivarérettséget 4 évesen, a hímek 5 évesen érik el. A vemhesség ideje 3.5 hónap, az újszülött kölykök súlya 1-2 kg. 7-10 hónaposan válnak önállóvá. 

Elsősorban a nőstények gondoskodnak az utódokról. A hímek védik a kölyköket a rivális hímektől. Néhány hím példány 16 évig is élt vadonban, míg a nőstények 18 évig is élhetnek. A legidősebb fogságban élt oroszlán 30 éves volt. 

Csoportosan élnek, körülbelül 2-40 egyed, de átlagosan 13 egyed alkot egy falkát. A falka 1 vagy több, egymással rokonságban álló hímből, több nőstényből és kölykeikből áll. A hímek védik a területüket, harcolnak a domináns, falkavezető posztért, míg a nőstényeket a kooperatív viselkedés jellemzi, együtt nevelik a kölyköket. 

Falkában nagyobb hatékonysággal vadásznak. Naponta húsz órát alszanak, késő délután a legaktívabbak, vadászni általában éjjel, vagy a kora reggeli órákban indulnak. A területüket vizelettel jelölik meg. 

A hím 1 éves korától képes ordítani, a nőstény később, a hím hangosabb és mélyebb hangot ad ki. Az ordítás a terület megjelölésére szolgál, agresszió jele. A falkán belüli dörgölőzés az üdvözlés jele.  

Ragadozó, húsevő. Élőhelyén csúcsragadozónak számít. Az orvvadászat fenyegeti. Az oroszlán egy magával ragadó faj, jól ismert jelkép az egész világon. Kulturális ikonnak számít Angliában és az egyik legnagyobb értékű ökoturisztikai faj Afrikában. 

Ha elegendő zsákmány áll rendelkezésre, az oroszlán nem támad rá a szarvasmarhákra, illetve ha embert lát, az ellenkező irányba megy. Az élőhelyének elvesztése miatt egyre közelebb kerül az emberlakta területekhez, előfordul, hogy emberre támad. Gyakran fertőzöttek FIV-vel (macska immundeficiencia vírus), ami a HIV-hez hasonló. Ez a vírus a házimacskákat megöli, de az oroszlánt nem befolyásolja. Csökken a populáció több helyen is, ökológiai folyosókat kéne biztosítani, a beltenyészet és genetikai leromlás elkerülése érdekében.

Papagájok:

 Eurázsiai farkas:

 Mókusmajmok:

 Dromedár

 Nagy mara:

 Amerikai bölény:

 Strucc:

A leírások egy része ugyan a kert honlapjáról származik, de érdemes felnézni oda, mert sorban mutatják be egy cikksorozatban a náluk élő régi és új lakókat. Egyenlőre még a nagymacskák bemutatásánál tartottak, amikor ez a bejegyzés készült, de szerintem sok izgalmas és állati sztori várható még.

Tetszik, hogy látom a fejlődést így pár év távlatából visszatekintve. Az állatok barátságosak, bátran ismerkednek a vendégekkel, a honlapon olvasható történeteik igazán emberközeliek. Én például nem is gondoltam volna hogy az egyik oroszlánnak egy labrador kutya volt a nevelőszülője, amikor az anyja kitagadta.