Győr
Kiruccantunk egy laza hétvégére Győrbe. Ez a város (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, németül Raab, szlovákul Ráb, törökül Yanıkkale, szerbül Ђер / Đer) egy megyei jogú város Magyarországon, Győr - Moson - Sopron megye székhelye, lakóinak száma mintegy 130 000 fő. A Mosoni Duna mellett fekvő város a Kisalföld ipari, kereskedelmi, közlekedési és kultúrális központja. Itt ömlik a Dunába a Rába és a Rábca.
Győr Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa Sopron és Budapest után.
Látnivalók
Városháza (Városház tér 1.): a Szent István út meghatározó épülete a XIX. század fordulóján emelt neobarokk Városháza, mely Győr egyik legismertebb épülete, a város szimbóluma.
Sétáló utca:
Győri Nemzeti Színház (II. János Pál tér):
az 1978-ban átadott épület déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona.
Széchenyi tér:
Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye. A tér közepén álló Mária-oszlop nevű emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra a Széchenyi téren:
Tavasz volt, úgyhogy nárciszt is láttunk.
Kossuth híd:
Tőkés récék
Vásárhelyi Pál híd
Jedlik - csobogó:
A szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították.
Aranyhajó-cégér (Jedlik Ányos utca):
A Dr. Kovács Pál utca sarkán álló ház bejárata felett lóg az Aranyhajó-cégér. Eredetije az Apátúr - házban található, az itt függő fémlemezből készült, aranyozott hajótest Schima Bandi győri iparművész alkotása (1939).
Teátrum Panzió és Étterem:
A panzió, ahol megszálltunk. Nagyon szép kilátást nyújt a Győri Nemzeti színházra.
Bécsi kapu tér:
A Karmelita templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. Az egykori karmelita rendház ma szállodaként üzemel.
Kisfaludy Károly szobra:
A Bécsi kapu tér közepén áll Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892). Háttérben látható az Altabak és az Ott-ház.
Az Altabak-ház egyike a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóháznak. 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb győri példája. A másik példa az Ott-ház. Esetében a 18. századi palota kétemeletes homlokzata megtévesztő,a második emeleti rész ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését
Bazilika:
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.
Éjszaka akadtak sétáló társaink is a parton
A Vásárhelyi Pál híd alatt:
Kísérteties, nem?
Naplemente
Püspökvár:
A Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese a Püspöki Palota, vagy más néven a Püspökvár, az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna. Maga a Püspökvár nem látogatható, pincehelyiségeiben azonban megtekinthető az Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás
A győri ETO pálya
A kisállatsimogatóban:
Nagyon melege volt szegénykének. Nem mertük zavarni.
Épp kergetek egy kis kecskét.
A bejárattól indulva az Állatsimogatót elhagyva érkezünk a Dél-Amerika bemutatóhoz. Egyik oldalon a tapírok, vízidisznók és nagy marák tágas kifutója látható, míg ezzel szemben az ormányos medvék tanyáznak. Az ormányos medvék mellett a nutriák kifutója látható. Ugyancsak a Tapírházban kapott helyett a kétujjú lajhár is. A csimpánzház oldalában található meg a kapucinusmajmok kifutója, míg a mókusmajmok tágas helye kissé távolabb, a vízilóháznál látható.
Vörös lábú kígyászdaru:
Ezt a madarat Dél Amerikában kutya helyett használják házörzőnek.
Tapír: A közönséges tapír vagy más néven dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) a páratlanujjú patások rendjébe (Perissodactyla), azon belül a tapírfélék családjába (Tapiridae) tartozó faj.
Az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koáti (Nasua nasua) a ragadozók rendjébe (Carnivora), azon belül pedig a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj. Dél-Amerikában, Kolumbiától és Venezuelától délre egészen Uruguayig és Észak-Argentínáig honos. A mosómedve (Procyon lotor) közeli rokona, életmódja azonban különbözik tőle. Leginkább az erdős területeket lakja, egyaránt ügyesen mozog a fákon és a talajon. Kedveli az erdőszéleket is, és a másodlagos erdőket is elfogadja. 2500 méter magasságig él. Az emberi településeket is felkeresi, gyakran guberál a szemétlerakó helyeken.
Bóbitás gibbon:
A bóbitás gibbon (Nomascus concolor) más rendszertanokban (Hylobates concolor) egy Délkelet-Ázsia esőerdőiben és monszunerdőiben élő gibbonfaj.
Tapír megint. Úgy tudom Mogyoró a neve
A vízidisznó (Hydrochoerus hydrochaeris) vagy kapibara az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a tengerimalacfélék (Caviidae) családjához és a kapibaraformák (Hydrochoerinae) alcsaládjához tartozó faj. Más néven úszódisznónak is hívják.
Tapíranyuka a gidájával. Az anyukát Mandulának hívják. Még a tévében is szerepeltek.
A nagy mara (Dolichotis patagonum) egy gyors, nyúlra és apró szarvasra egyaránt emlékeztető dél-amerikai rágcsáló, a kis mara mellett nemének egyetlen képviselője. A vízidisznó és a hódok után a nagy mara a legtermetesebb rágcsálófaj a világon.
Íme egy sztárfotó a világ legnagyobb rágcsálóféléjével. Nem, nem én vagyok az, hanem a mellettem álló Capybara, azaz a korábban már említett vízidisznó.
Sétálnak a szürkemarhák a karámjuk felé
Lovak
Láma
Láma profilból. Nagyon aranyos volt.
Teve
"Most mit nézel?"
Emucsibék az apukájukkal
Így néz ki az Emuk lába:
Ez a mókus nem az állatkertben lakott, csak oda költözött. Ott mászkált a korláton.
Pávián
Huszár majom
Zebra
Zsiráf
Hüllőfélék és halak:
A chilei flamingó (Phoenicopterus chilensis) a madarak osztályának a flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjéhez, ezen belül a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjához tartozó faj. Veszélyeztetett és állatkertekben is ritka madár. Magyarországon két állatkertben tartják: a Győri Állatkertben egy, a Veszprémi Állatkertben pedig két egyede látható.
Liszt majmocskák
Marabuk:
Teknőcök újra:
Rengeteg aranyhal volt a csimpánzok szigete körüli kis medencében
Papagájok
Kakadu
Nagyon hangosan kiabált
Páva
Fekete medve
Tigris
Vidrák. Nagyon büdösek, de nagyon aranyosak voltak. Úgy szaladtak elénk, mintha nagyon vártak volna minket.
Jaguár
Benett kenguru:
Ezek a makik nagyon el voltak lazulva
Tulipánfa virága
További győri látnivalók, amikhez esetleg nem mellékeltem képet:
Baross út: a város sétálóutcáján, a 18. szám alatti épület falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fehérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta.
Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű patikamúzeum.
Kreszta-ház: a XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása.
Frigyláda szobor: a Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben.
Káptalandomb: a Zichy Ferenc Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.
Héderváry-kápolna: a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke.
Vár (Bécsi kapu tér): a Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült.
Ágyúk (Bécsi kapu tér): a XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely.
Szent István szobra (Bécsi kapu tér): a várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940).
A Radó-szigetet a Rába két ága fogja közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta, pihenő és rendezvényhely.
Zsinagóga (Kossuth Lajos út 5.):
a neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének.
Füles Bástya (Pálffy u. 4/B.): Győr török kori végvárának kazamatájában Dél-Amerika élővilágába pillanthatnak be az érdeklődők.
Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (Vásárhelyi Pál u. 66.): a közlekedésre, a mozgásra, a mobilitásra koncentráló tudományos játszóházban 74 kipróbálható, interakcióra ösztönző kiállítási eszköz és látványos kísérleti bemutatók várják az érdeklődőket.
Audi Hungaria Látogatói Központ (Kardán út 1.): a gyárlátogatások alkalmával a motor- és járműgyártás folyamatába nyerhetünk bepillantást.
Győr Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa Sopron és Budapest után.
Látnivalók
Városháza (Városház tér 1.): a Szent István út meghatározó épülete a XIX. század fordulóján emelt neobarokk Városháza, mely Győr egyik legismertebb épülete, a város szimbóluma. 
az 1978-ban átadott épület déli és északi homlokzatát Victor Vasarely op-art alkotásai díszítik. A színházban Szász Endre porcelánra festett nagyméretű képei láthatók. A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával várja a közönséget, egyben a nemzetközileg elismert Győri Balett otthona.
Egy gyógyszertár címere
Győr megújult barokk főtere a város életének fontos színhelye. A tér közepén álló Mária-oszlop nevű emlékművet Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.
A szódásüveg formájú díszkutat Jedlik Ányos bencés szerzetes, a szódavíz feltalálójának tiszteletére állították.
A Dr. Kovács Pál utca sarkán álló ház bejárata felett lóg az Aranyhajó-cégér. Eredetije az Apátúr - házban található, az itt függő fémlemezből készült, aranyozott hajótest Schima Bandi győri iparművész alkotása (1939).
A panzió, ahol megszálltunk. Nagyon szép kilátást nyújt a Győri Nemzeti színházra.
A Karmelita templom és a hozzá kapcsolódó rendház 1721 és 1725 között Wittwer Márton Athanázius karmelita szerzetes tervei alapján épült. A főoltár képe Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázolja, amint hódolnak a Szent Szűz előtt. A templom melletti kis fülkében áll a barokk Hab Mária-szobor. Az egykori karmelita rendház ma szállodaként üzemel.
Kisfaludy Károly szobra:
A Bécsi kapu tér közepén áll Mátrai Lajos bronzba öntött munkája (1892). Háttérben látható az Altabak és az Ott-ház.
Az Altabak-ház egyike a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóháznak. 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb győri példája. A másik példa az Ott-ház. Esetében a 18. századi palota kétemeletes homlokzata megtévesztő,a második emeleti rész ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését
A székesegyház alapítása Szent István király nevéhez kötődik. Első formájában román stílusban épült a XI. században, a tatárjárást követően a gótika jegyében épült újjá. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását az 1780-as években fejezték be, ekkor készültek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.
A Káptalandomb egyik meghatározó épületegyüttese a Püspöki Palota, vagy más néven a Püspökvár, az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna. Maga a Püspökvár nem látogatható, pincehelyiségeiben azonban megtekinthető az Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás
A Xantus János állatkert:
100 állatfaj több mint 500 egyedét nagy kifutóterületeken, az eredeti életterükhöz hasonló körülmények között mutatja be. Nevét Xántus János természettudósról kapta. Kezdetekben elsősorban a hazai faunát kívánta bemutatni, napjainkra azonban igazi állatkertként szinte minden földrész képviselteti magát. Gyűjteményében különösen hangsúlyos az afrikai állatok aránya.
Vörös lábú kígyászdaru:
Ezt a madarat Dél Amerikában kutya helyett használják házörzőnek.
Teknősök
Bóbitás gibbon:
A bóbitás gibbon (Nomascus concolor) más rendszertanokban (Hylobates concolor) egy Délkelet-Ázsia esőerdőiben és monszunerdőiben élő gibbonfaj.
Hűsölés:
Oroszlánok
Fekete párduc
További győri látnivalók, amikhez esetleg nem mellékeltem képet:
Baross út: a város sétálóutcáján, a 18. szám alatti épület falán egy márványtábla, az utca burkolatán vörös téglák sora emlékeztet az egykori Fehérvári-kapura (1792) és a fölé épült tűztoronyra, mely a város védelmét szolgálta.
Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templomot, a rendház és a gimnázium épületét jezsuiták építették a XVII. században. A rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai. A tér déli oldalán álló bencés kolostor részeként ma is eredeti funkciójában működik a korai barokkos díszítésű patikamúzeum.
Kreszta-ház: a XVII. századi műemlék épületben látható Kovács Margit, győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű-kiállítása.
Frigyláda szobor: a Gutenberg téren áll a győri barokk egyik legszebb emléke, melyet III. Károly császár emeltetett 1731-ben.
Káptalandomb: a Zichy Ferenc Látogatóközpontban (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.
Héderváry-kápolna: a XV. században a székesegyház jobb oldali részéhez Héderváry János kápolnát építtetett, itt őrzik a középkori magyar ötvösművészet remekét, a Szent László-hermát. Ugyancsak a kápolnában látható a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke.
Vár (Bécsi kapu tér): a Püspökvár XIII. századi eredetű, a XIV-XV. században épített együttese a város legrégibb épülete. Erődrendszere (kastélybástya, Sforza-bástya) a XVI-XVII. században épült.
Ágyúk (Bécsi kapu tér): a XIX. században Bécsből hozott díszágyúk sora kedvelt győri pihenőhely.
Szent István szobra (Bécsi kapu tér): a várfal alatti Bástya sétányon, a Rába partján áll Szent István életnagyságú bronzszobra, mely Medgyessy Ferenc alkotása (1940).
A Radó-szigetet a Rába két ága fogja közre a Belváros, Újváros és Sziget városrészek közt. A műemléki környezetben fekvő sziget kedvelt séta, pihenő és rendezvényhely.
Zsinagóga (Kossuth Lajos út 5.):
a neológ zsinagóga 1868 és 1870 között épült. Napjainkban multikulturális intézményként működik. Állandó helyszíne id. Vasilescu János második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató magángyűjteményének.
Füles Bástya (Pálffy u. 4/B.): Győr török kori végvárának kazamatájában Dél-Amerika élővilágába pillanthatnak be az érdeklődők.
Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (Vásárhelyi Pál u. 66.): a közlekedésre, a mozgásra, a mobilitásra koncentráló tudományos játszóházban 74 kipróbálható, interakcióra ösztönző kiállítási eszköz és látványos kísérleti bemutatók várják az érdeklődőket.
Audi Hungaria Látogatói Központ (Kardán út 1.): a gyárlátogatások alkalmával a motor- és járműgyártás folyamatába nyerhetünk bepillantást.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése